Gyimesközéplok

Gyimesközéplok címere
Gyimesközéplok címere

Fekvése

A Keleti-Kárpátokban elterülő Gyimes-völgyet nyugatról a Csíki-medence, keletről a Tarkő-hegység vonulatai határolják. Gyimesközéplok, amint a neve is mutatja, a Tatros (folyó) völgyének középső részén terül el. Tengerszint feletti magassága 930 méter. A völgy legnyugatibb pontja Pogányhavas (1350 méter), a legkeletibb a Tarhavas (1660 méter), legdélebbi a Szellő hegy, a legészakibb pedig a Hosszúhavas. Csíkszeredától 39 km-re északkeletre, a Tatros völgyében a Boros-patakától a Hidegség-pataka torkolatáig tart. 240 kilométerre fekszik Bukaresttől. A község területe 59,06 négyzetkilométer.

Története

17. század

1626-ban, Bethlen Gábor idején a határnál egy vám-váracska épült, Moldva és Erdély között, amely az árukereskedés céljait is szolgálta. 1698-ban Rabutin osztrák tábornok építette újjá a várat. 1677-ben egy jogiratban szó esik a Gyemes váráról, 1680 után pedig megjelenik a dokumentumokban Sáncloka, mint település. Itt épült a templom. 1694-ben megtörtént az utolsó nagy tatár betörés Székelyföldre. A gyimesi várat is megrongálják, óriási pusztítást végeznek.

18. század

1701-ben egyre több írott dokumentum jelenik meg a gyimesi telepesekről. Ekkor írták le először Gimes-loka nevet. 1694 és 1724 közötti Székely Oklevéltárakban megjelenik, hogy a völgyben benépesült a Tatros-feje, Sántatelek, Gyimesbükk, Bálványospataka és Áldomáspataka. 1710-1720-as években megjelennek az első román pásztorok, akik közül a mai Gyimesbükk területén, a völgyekben és Hidegségen is telepednek le. A település 1721-től népesül be, amikor 19 itt kaszálót bérlő család fokozatosan letelepedik. 1763-1967-ben bejegyzéseket találtak a csíkrákosi parókiáról, itt kereszteltek meg egy-egy gyermeket, akik „lokiak”. 1782-ben Gyimesbükkön, a Sáncpataka és Rákóczi vár közelében, a csíksomlyói Ferences rendi szerzetesek egy templomot építenek, ahol megalakul az első gyimesvölgyi római katolikus egyházközség is. 1795-ben szakad el Gyimesbükktől.

19. század

1810 körül alakul ki a legtöbb kutató szerint Gyimesközéplok, mint közigazgatási község. Egy 1814-es összeírásban ez áll: Felső-Gyimeslok és Alsólok, valamint Gyimesbükk. 1853-ban Gyimesbükk egyházilag szétválik Gyimesközéploktól, új egyházközség alakul. Anyakönyve 1854-től kezdődik. 1855-ben sikerült befejezni az anyatemplom építését Szepessy Ignác és Kovács Miklós püspöksége idejében, amelynek védőszentje, egyúttal a gyimesközéploki nagy búcsú névadója, Mária Magdolna. 1860-as évek közepén itt járt Orbán Balázs tudós, ő már így hívja a három falut: Gijmes Felső Lok, Gijmes Közép Lok és Alsólok, vagyis Gyimesbükk. Csodálattal ír az itt lakók egymást segítő készségéről, szokásaikról, ami kitűnt a sok féle kaláka munkákról. 1873 – a gyimesi csángók megvásárolhatják az eddig bérelt földeket. 1897-ben megépült a vasút, amely összeköti Erdélyt Moldvával. 1898-ban Gyimesbükk „nagyközség” lett, vagyis megszűnt a három helységet átfogó „körjegyzőség”. 1899 és 1900 között (Gróf Mailáth Gusztáv Károly, Erdély katolikus püspöke révén) épült fel a szép „megállói” iskola, két nagy tanteremmel és tanítói lakással. Épült itt egy kántor tanítói lakás, melynek falán az 1998-as javításkor a következő felirat bukkant elő: “ROMAI KATH. ELEMI NÉPISKOLA”.

20. század

Az 1900-as évek elején Gyimes völgyében több mint 10 kisebb-nagyobb fűrészüzem működött. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. 1948-ban államosításra kerül a gyimesközéploki faipari üzem. Az 1970-es években sokat fejlődött a község. A kultúra és hagyományok ápolása sem marad el, rendszeresen lépnek fel fesztiválokon és rendezvényeken a falu műkedvelő csoportjai, együttesei. A szervezők „nagylelkűen” mindent megtettek, hogy a vallástól, templomtól távol tartsák az embereket.

21. század

2010-2012-ben megépült a ravatalozó, illetve átadásra került a községi tájház. 2011-ben több mint hetven alapító tag részvételével tartotta meg alakuló ülését Gyimesközéplokon a Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítési Szövetkezet. 2013-ban felújították a községben található kultúrházakat. Megépült a háborús hősök emlékhelye. 2014-ben elkészül a község monográfiáját tartalmazó kötet.

A Gyimes völgy faipari központja, deszka és bútorgyárral. A gyimesi táncháztáborok helyszíne.

Forrás: https://hu.wikipedia.org